@szirike

@megyematricashazmester bocs

Én és csajom, amint valami újat próbálunk ki.

Horny Miklós ellentengernagy

este hűvös van :)

kell a pufimellény alá

Ha elég lobogós…

Meg legalább nem ég le benne a karom.

Ezzel már én is megjártam, be kellett látnom, hogy a puccos, csodaaksi nem bírta azt az időt, míg a lecsicskult lábam miatt hanyagoltam az autót és már sosem megy fel 12V-ra.

(még gondolkodtam ilyen trükkökön, hogy párhuzamba kötöm egy még valamennyire működő akksival és úgy rakom rá a töltőt, de inkább elengedtem)

Legközelebb pedig, ha tél van és sokáig nem megyek inkább lehúzom a sarut.

Gyümölcs

Ezzel kapcsolatban nekem van egy történetem.

Az egyik volt munkatársam kőkeményen diétázott, másról sem bírt beszélni, mint hogy mennyire kurva egészségtelen a cukor, a liszt, hogy minden is méreg a szervezetnek. Szülinapjára ezért nem mertünk neki tortát venni, a kollégákkal gyümölcsbe szúrtuk neki a gyertyát.

Utána sértődötten közölte, hogy kurvára örült volna egy rendes fluffy csokitortának, mert most kivételesen megette volna.

Szerintem amikor ilyen gesztusokról van szó, akkor igenis meg lehet venni azt a tábla csokit, hiszen azt bárki könnyen értelmezi. Köszönőajándékot nevelő célzattal adni kicsit olyan meh.

Nekem a fenti sztoriból az jön ki, hogy aki kretén, annak nem lehet jót tenni. Ha a portásbácsi gyűlöli a fehércsokit és mégis azt kap, akkor is jól fog neki esni a gesztus, ha kedves ember.

Nem leszek ezzel a véleménnyel túl népszerű, de ez van…

Szerintem minden nő el tudja dönteni, mi mit ér meg neki. Bőven vannak olyan lányok, akiket nem zavar, ha Till rommá kúrja őket. Azt gondolom, olyanok is vannak, akiket az sem zavar, ha öntudatlanra drogozzák őket, mielőtt rommá kúrja őket. Ez nem az Amla együttes, elég megnézni néhány klippjüket, hogy az embernek fogalma legyen a világukról. És ez nem az a sztori, hogy odamentem a pulthoz és beleraktak valamit az italomba. Annyi, de annyi példa van arra, hogy milyen aljas emberek vannak, mennyire elbaszódott az egész világ! Kurvára nem akarom felmenteni ezt az embert, de a lányok könyörgöm… legyenek már észnél! Értem, szexmentes talira invitálták. De hol a vészcsengő ilyenkor? Hány ilyen eset kell még, hogy ha nem akarsz ilyet, akkor bulizd végig a koncit, csak ne a nulladik sorból, aztán tipli onnan? Erre a tesóm tegnap azt mondta: vajon hány gyilkosság kell még, hogy a halottak tanuljanak az esetből? Nos… más véletlen rossz helyen lenni és más piknikezni menni egy tudhatóan sorozatgyilkos kertjébe…

Lindemannal szexelni nem törvénybe ütköző. A többi viszont igen, ezért bízom abban, hogy meglesz a bünti. De hogy én kurvára nem megyek júliusban a nulladik sor környékére, az is biztos…

Ilyesmit akartam én is írni. Mansonon és Lindemanon is látszik, hogy elmebetegek.

Ez kicsit olyan, hogy ha valakinek ellopják a biciklijét és kiderül, hogy csak egy teszkós sodronnyal volt lekötve, 8 órán át, valami eldugott helyen, akkor csóválom a fejemet, hogy “de hülye voltál bazmeg, mire számítottál?”, de azért a kurva anyját annak is, aki elvitte.

Áldozathibáztatás

Azaz. :(

Azt akartam mondani, hogy vannak dolgok amire azt mondjuk, hogy “nem jó ötlet”, de ettől függetlenül basszák meg azok, akik miatt nem jó ötlet, mert nélkülük sokkal jobb lenne.

Barátnőm mondta régen, hogy ha ő seggpucéran végigsétál az utcán, mondjuk egy parább környéken, az nem jogosít fel senkit semmire, még arra sem, hogy akár egy ujjal is hozzányúljanak.

Ugyanakkor tudja, hogy ez miért nem jó ötlet, és nem csinálja. :(

ezek nálad a kerti tóban vannak? uuu, a gyerekem számára ez maga volna a paradicsom 🐸🤩🐸

Ezek a kis cukik 6 eve keltek a munkahelyi medenceben. Az ideieket nagytakaritassal megtizedeltem, meg most mar bujnak ezerrel. Majd ha lesz mar labuk/"kezuk", akkor jobban latszanak ujra.

Egy olyan kerti toka kell csak, ahol a szulok parosodni es petet rakni tudnak. A peteknek kell alga es friss vizutanpotlas. Egyszer adtam baratnomnek dunsztosban par ebihalat otthoni kiserletezesre, nem sokaig birtak

fuuu, akkora dráma volt ebből pont pár hete, amikor a sógoréknál voltunk egy hétvégét: kirándulás, tóka, ebihalak, a három unokatesó meg teljesen beizgult, h hú, mindig is békát akartak, vigyünk hazaaaa! meg ott volt az én gyerekem, aki tényleg mindig is békát akart, de nagyon sokat beszélgettünk erről, meg utána is olvasott, mennyire kibaszottul macerás egy kétéltű terrárium profi üzemeltetése (plusz iszonyodik a csótányoktól, amikkel etetni kéne), uh vérző szívvel mindig úgy döntött, h jobb az a békáknak, ha ott maradnak, ahová született.

és akkor itt van most három vadember, akik egy üdítőspalackban merik ki maguknak az ebihalakat. hogy ők majd a teraszon, a lavórban. aha.

aha - gondolta a gyerekem is a józanabbik eszével, de hát gyerek, és mindig is békát akart, persze, h elsodorta őt is a lelkesedés.

hazafelé egy sáros vízzel és némi vízinövénnyel teli befőttes üvegben jött velünk 6 dagadt kis ebihal.

a gyerekem azért út közben már kezdett józanodni, sikerült is gyorsan ledealelni vele, h pár napot-hetet tartsuk csak őket, amíg van a vízben nekik elég táplálék, de aztán engedjük el őket a város körüli kis vad tavak valamelyikébe, mert mit csinálunk hat békával (ekkora terráriumra hely se lenne, plusz mennyi csótányt esznek, ugye)

mire hazaértünk, megszületett a döntés is: engedjük el őket most. és rögtön mentünk tovább a legnyugisabb, legkellemesebb békás tókához, ahol némi üdvözlő beszéd kíséretében beloccsanhattak a fajtársak közé, cső, bébik, jó lábnövesztést!

hazafelé a gyerek kicsit borongott, h most se lettek békái, de büszke volt magára, h a saját birtoklási vágya elé tudta helyezni az ő igényeiket.

kb. három nappal később már el is felejtette az egészet, mikor a sógor rám írt: "nektek vannak még élő ebihalaitok?" 😢

tudom, h ezek "csak" békák, de annyira dühös tudok lenni az ilyen szülőkre. persze, fedezze fel a világot a gyerek, kísérletezzen, tapasztaljon, de ne mások kárára. azért vagy szülő, h közbeavatkozz, ha tudod, mi lesz a vége, ha tudod, h szenvedést fog okozni másoknak. és ez már a "csak" békákkal is így kéne működjön.

Uristen, de szétadom a gyereked. Én csak felnőtt koromra jutottam el oda, hogy NEM KELL MINDEN.

Mondjuk tök fura ez az egész, mert én egyszer őszvégen a környéken találtam egy békát, akit egész télen az előszobában egy piroska szörpösballon aljában tarottunk és elvolt a neki adott liofilizált szúnyoglárván, meg egyebeken és tavasszal vízbe tudtam bocsájtani. Most így utólag nem is értem, hogy hogyan élt túl a breki.

Nem leszek ezzel a véleménnyel túl népszerű, de ez van…

Szerintem minden nő el tudja dönteni, mi mit ér meg neki. Bőven vannak olyan lányok, akiket nem zavar, ha Till rommá kúrja őket. Azt gondolom, olyanok is vannak, akiket az sem zavar, ha öntudatlanra drogozzák őket, mielőtt rommá kúrja őket. Ez nem az Amla együttes, elég megnézni néhány klippjüket, hogy az embernek fogalma legyen a világukról. És ez nem az a sztori, hogy odamentem a pulthoz és beleraktak valamit az italomba. Annyi, de annyi példa van arra, hogy milyen aljas emberek vannak, mennyire elbaszódott az egész világ! Kurvára nem akarom felmenteni ezt az embert, de a lányok könyörgöm… legyenek már észnél! Értem, szexmentes talira invitálták. De hol a vészcsengő ilyenkor? Hány ilyen eset kell még, hogy ha nem akarsz ilyet, akkor bulizd végig a koncit, csak ne a nulladik sorból, aztán tipli onnan? Erre a tesóm tegnap azt mondta: vajon hány gyilkosság kell még, hogy a halottak tanuljanak az esetből? Nos… más véletlen rossz helyen lenni és más piknikezni menni egy tudhatóan sorozatgyilkos kertjébe…

Lindemannal szexelni nem törvénybe ütköző. A többi viszont igen, ezért bízom abban, hogy meglesz a bünti. De hogy én kurvára nem megyek júliusban a nulladik sor környékére, az is biztos…

Ilyesmit akartam én is írni. Mansonon és Lindemanon is látszik, hogy elmebetegek.

Ez kicsit olyan, hogy ha valakinek ellopják a biciklijét és kiderül, hogy csak egy teszkós sodronnyal volt lekötve, 8 órán át, valami eldugott helyen, akkor csóválom a fejemet, hogy “de hülye voltál bazmeg, mire számítottál?”, de azért a kurva anyját annak is, aki elvitte.

Mondom én

@odn5t9rhpxr7​ Na jó, de ez annyira random. Ha apám 34-évesen, véletlen egy vészfékezésnél ráült volna a biciklivázra és megsérültek volna a tökei, akkor meg egyáltalán nem lennék. Akkor azt is írhatnánk az ilyen cikkek alá, hogy szerencsére az autót vezető férfi heréi nem sérültek.

Annyira releváns, mintha valaki panaszolná, hogy a doki megállapította róla, hogy inzulinrezisztens, én meg benyögném, hogy “én vegán vagyok!”

Meg hát egy gyerek nem csak azért mukorodik meg, mert basztak rá. Illetve nem csak gyerekek látják kárát a figyelmetlenségnek… Legtöbben valakinek a valakijei vagyunk, ha valami történik velünk, valaki szomorú lesz, ha más nem, hát a tűzoltó akinek elbasztuk a napját azzal, hogy kanalazhat ki minket a roncsok közül.

Nagyobb tragédia valami ha gyerek is meghal benne, mert előtte még ott az élet. Ilyen egyszerű. Mondjuk én sem szoktam ilyesmin aktívan gondolkozni egy balesetnél 🤷

Mondjuk ez meg egy nagyon mély és sötét filozófiai nyúlüreg;

Úgy is nézhetjük, hogy ő még alig élt, még nem történt vele annyi minden, épp hogy elkezdte az életet, de hamar “kiesett”, viszont aki már tanult, dolgozott egy csomót, ESETLEG eltart négy gyereket, egy házastársat, meg egy lakáshitelt fizet, az durvább eset, mert az ő halála magával ránt még egy csomó másik embert, akiknek meg kábé örökre megnyomoríthatja az életét.

Ezzel nagyon hamar rácsúszunk az emberéletek és haláluk relativizálására, ami meg… :/ márint érted, akkor ahogy korábban is írtam, egy senior java fejlesztő sokkal többet ér, mint mondjuk Pistike, aki tegnap majdnem összerakott egy gesztenyefigurát (megtoldom; valószínűleg többen függtek tőle és több barátja is volt). De mennyire kibaszottul aljasul hangzik ez az összehasonlítás? Az emberek ezért nem szeretik a trolley problem-et, meg az önvezető autók “kit üssek el” problémáit sem.

De szerintem ez a “nagyobb tragédia” igazságtalan. Persze, filmekben is felőlem halomra lőhetik az embereket, de ha egy kutyát csak picit megütnek, akkor már inkább továbbpörgetném a jelenetet. De ettől függetlenül nekem sem az az első reakcióm egy balesetre, hogy elkezdek random részleteket kiemelni belőle, vagy még durvább fantáziákkal riogatni.

Mondom én

@odn5t9rhpxr7​ Na jó, de ez annyira random. Ha apám 34-évesen, véletlen egy vészfékezésnél ráült volna a biciklivázra és megsérültek volna a tökei, akkor meg egyáltalán nem lennék. Akkor azt is írhatnánk az ilyen cikkek alá, hogy szerencsére az autót vezető férfi heréi nem sérültek.

Annyira releváns, mintha valaki panaszolná, hogy a doki megállapította róla, hogy inzulinrezisztens, én meg benyögném, hogy “én vegán vagyok!”

Meg hát egy gyerek nem csak azért mukorodik meg, mert basztak rá. Illetve nem csak gyerekek látják kárát a figyelmetlenségnek… Legtöbben valakinek a valakijei vagyunk, ha valami történik velünk, valaki szomorú lesz, ha más nem, hát a tűzoltó akinek elbasztuk a napját azzal, hogy kanalazhat ki minket a roncsok közül.

Mondom én

Miii?

Edit:

Jaaaa, leesett.